Már biztosan sokan hallották a Gideon’s Logic nevet, amely az a kis cég, amely az 1541 Ultimate floppy emulációs cartridge-et tervezte, és gyártja a mai napig sokak örömére. Ez a kiegészítő tette híressé a tervezőt Gideon Zweijtzer-t, hiszen itt egy teljes értékű hardver-emulációs technikát használ FPGA alkalmazásával, így 99,8%-ban megegyezik az eredeti hardver működésével, ezért szinte minden régi és új program módosítás nélkül futtatható flash háttértárra másolt lemezképekről a Commodore 64-en. Ezen kívül integráltak bele még alternatív Kernal ROM-ot, számtalan törőcartridge-et, és 1764 kompatibilis memőriabővítőt, és ethernet kapcsolódási lehetőséget is, szóval nagyon hasznos kis szerkezet.
Ma persze nem (csak) erről lesz szó, hanem a másik nagy projektjükben napvilágot látott érdekességről!
Az Ultimate 64 egy teljes értékű Commodore 64 számítógép alaplap, de nem egy utánépített új PCB eredeti MOS chipekkel, mint amivel az Individual Computers lepett meg minket a C64 Reloaded megjelenésével, hanem inkább a Commodore One irányt célozta meg. Programozható logikai áramköröri chipekkel (FPGA) készített egy teljesen új, az eredetivel megegyező működésű hardver emulációt.
Ez még nem minden, mert beleintegrálták az alap C64-be az 1541 Ultimate-et is, valamint SID emulációt, tehát egy fullos, felturbózott C64-et kapunk beépített floppy meghajtóval, és számtalan bővítővel, de nincs szükség egyetlen eredeti MOS chipre sem a működéshez. A vájt fülűek használhatnak eredeti SID chipet is az emuláció helyett.
Ez a kütyü nagyon megtetszett nekem, így hát megrendeltem egy Elite verziót múlt karácsonyra. A nagy érdeklődés miatt szinte mindíg ki van fogyva a készlet, így előrendeltem még szeptemberben, így 3 hónap múlva meg is kaptam 🙂
Izgatottan estem neki az új masina építésének. Új belsőhöz új külső is dukál, így elővettem a pár éve vásárolt C64C utángyártott sötétkék limitált sorszámozott házamat, ami eddig egy C64 C alaplapnak adott otthont, és megkezdődött az átépítés. A régi alaplap kikerült belőle, és pihenni tért egy dobozban. Helyére építettem be az Ultimate alaplapját. Mint kiderült, a beépítésnél sok apróságra oda kell figyelni, nem csak 2 csavar és kész…
Természetesen beépíthető breadboard régi fajta házba is, ilyenkor a joy csatlakozónál lévő takarólemezt át kell rá rakni, és már mehet is a házba.
Az alaplap behelyezése után 4 csavarral rögzítettem, és hát alul az egész panel “lebegett”, csak jobb oldalt a joy csatlakozóknál volt rögzítés. Ez annyira nem tetszett, így hát utánnanéztem más hogyan rögzítette a lapot. Vannak 3D nyomtatott kiegészítők a táp, és oldalsó bekapcsológombhoz ami a DIN csatlakozó helyére megy be és kitölti a hézagokat. Ez csak kozmetika, de a lényeges tartóelemek is megtalálhatóak. Van olyan ami teljes egészében bemegy az alapalp alá és megtartja, de vannak tartó klippek is ami 2-3 helyen támaszt alá, nekem ez is megteszi. De nincs 3D nyomtatóm, a bérnyomtatás pedig igen költséges még (lásd Amiga egerem reparálásánál). Egyelőre minőségi radírból vágott támasztékokkal van kipányvázva a lap.
A billentyűzet tartóelemei jöttek. Van belőle 3D nyomtatott verzió is, amit célszerű használni, mert az eredeti fém tartóknál a jobb oldali támasztólemeze fémesen hozzáért az alaplap kényes részeihez, így azon hajtogatni kellett, de a joy csatlakozó csavarján szépen megült, úgyhogy végül is megbízhatóan sikerült beállítani. Erre került egy C64C gép eredeti billentyűzete.
Összerakás után csatlakoztattam a hozzá kapott tápot, és egy eredeti 1802-es monitort, bár HDMI-vel a TV-re is köthettem volna, mert van rajta ilyen lehetőség is.
Az élesztés, kicsit trükkös, mivel szerzői jogi kérdések miatt a készülék alaplapja nem tartalmazhatja a C64 ROM fájljait. Első bekapcsoláskor ezért szervíz üzemmódban indul el, és pontosan leírja hogy mit milyen néven kell felmásolni egy pendrive-ra, és csatlakoztatni az USB portjai egyikére. Miután felismerte a meghajtót, betöltődnek a fájlok amire rá is kérdez, és egy reset után már indul is a gép. Többször nem kéri a fájlokat, belementi az alaplapba azokat, de később ezeken változtathatunk a kismillió beállítás között. Mindenképp olvassátok el a Wiki oldalán lévő leírást, mert nagyon hasznos különösen az elején amíg beállítod a rendszert!
Tesztelésnél kipróbáltam jópár játékot, régi/új demót, és felhasználói programot is probléma nélkül. A SID emuláció is nagyon jó, szerintem szépen szól, a legtöbb esetben nem venni észre hogy nem eredeti, csak ha nagyon odafigyelsz itt-ott. A HDMI kimenet nagyon jó, a végeredmény TV függő erősen, a sok képjavító algoritmus “csodákra” képes sajnos negatív értelemben, szóval először a TV-det próbáld lebutítani mielőtt csodálkozol! A kompozit, és szeparált videojelek nagyon jók, éles tiszta képe van, nincs jailbar. Mindenkinek ajánlani tudom, aki érdeklődik a téma iránt, és van rá pénze, mert nem olcsó dolog sajnos.
Hasznos dolgok
- A bekapcsoló gomb multifunkciós: power/menu/reset
- Ha használsz SID chipet, csak áramtalanított állapotban helyezd be, és állítsd be a setupban is, hogy ne az emulációt használja!
- Régi Ultimate64-nél a SID típusa jumperrel állítható, az Elite automatikusan detektálja, és állítja be.
- Az emulált SID elég jó, teljesen használható ha nem akarsz sokat költeni SID chipre.
- Nagyon jó keverőpult van a SID-ekhez: hangerő/balansz mindegyiknél állítható, némítható. Floppy és magnó hangok is rákeverhetőek.
- Összesen max 4 SID lehet egyszerre, állítható címtartományokban.
- Problémás programoknál kapcsold ki a felesleges perifériákat a setupban (törőkártya, custom kernal, REU, stb.)
- Az alaplapi hangszóró modul elég hangos tud lenni, de ocsmány minőséget ad… floppyhangokhoz jó
- Az alaplapra köthető LED szalag, ami a zene ütemére fényjátékot ad – Partytime!
- A user port külön modullal vezethető ki, az eredeti helyén más csatlakozók vannak, és nincs AC9V rajta, csak ha külön kéred.
- Az ethernet csatlakozó NEM RR-Net kompatibilis! Viszont FTP-n keresztül eléred a csatlakoztatott pendrive-ot és másolhatsz rá fájlokat. Ez a belső USB-nél hasznos, mert a hozzáféréshez szét kell szedni a gépet…